Ismerd meg a tested!
Fontos dolog lenne, hogy az ember ismerje a testét kívül is, belül is. Nagyjából ez így is van, mindenki tudja, hogy melyik a keze, a lába, a füle. Meg tudja nevezni és mutatni a nemi szervét, és mindenki tudja, hogy hol dobog a szíve. De ennél azért több ismeretre van szükség. Hozzunk föl egy pénztárcát érintő témát. Ha valakinek van egy autója, jó, ha tudja, hogy az az autó mire való, hogyan működik, milyen fő alkatrészekből áll, milyen az, amikor jól vagy rosszul üzemel, és azt miből veszi észre. Ha rossz, mi az, amit a tulajdonos megbütykölhet, és mi az, amivel már szerelőhöz kell fordulnia. Nem árt tudnia, hogyan használja, ápolja, és hogyan előzze meg az elromlását. Ha ezekkel az alapismeretekkel tisztában van, akkor valószínű, hogy kis anyagi ráfordítással sokáig és megelégedéssel használhatja a kocsiját. Legalább ugyanennyi információval kellene rendelkezni a saját testünkről is. A különbség annyi, hogy ez utóbbinál nem a pénztárcánkat, hanem az egészségünket érinti a kérdés. Az egészség pedig a legfőbb érték.
Nemi szervek szerepe
A nemi szervek határozzák meg az elsődleges nemi jelleget, azaz hogy valaki nőnemű (lány) vagy hímnemű (fiú). A nemi szerveknek a fajfenntartásban van szerepük. Funkciójuk, hogy ivarsejteket termeljenek – lányoknál a petesejtet, fiúknál a hímivarsejteket – és ezeket egymással összehozva létrehozzák a megtermékenyülést. A megtermékenyült petesejtből kilenc hónap múlva egy új egyed születik, mely a megfelelő kort elérve maga is alkalmas lesz gyermekszülésre, illetve gyermeknemzésre. Az ivarsejtek mellett nemi hormonokat is termelnek, melyekről később szintén szó lesz. Megkülönböztetünk külső és belső nemi szerveket. Ismerjük meg előbb a nőkét!
Női külső nemi szervek
Ezek a nagy szeméremajkak, a kis szeméremajkak, a csikló és a hüvelybemenet.
Szeméremajkak, szeméremdomb
A nagy szeméremajkak két, egymáshoz fekvő kagylóra hasonlítanak, melyet a serdülőkortól kezdve szőr borít. A közöttük levő rés a szeméremrés. Felettük található a szeméremdomb, amit az azon levő zsírszövet tesz dombszerűvé és szintén szőr fedi. A nagy szeméremajkakat széttárva láthatók halványpiros nyálkahártyával fedett belső felszínük és az alattuk levő kis szeméremajkak.
Csikló
A két kis szeméremajak felső találkozásánál van a csikló (klitorisz), amely tulajdonképpen a férfi hímvesszőjének (makkjának) felel meg, és igen gazdag érzőideg-ellátása van. A csikló is képes merevedésre, hasonlóan, mint a hímvessző (pénisz), de ez nem olyan látványos, mérete kb. 0.5-2 cm lesz. A csikló ritmikus ingerlésével váltható ki a kéjérzés. A kis szeméremajkak között található a hüvelybemenet.
Szűzhártya
A hüvelybemenetet hátulról (a hüvely felől) a szűzhártya határolja. A szűzhártya tulajdonképpen egy nyálkahártyaredő, melynek alakja változatos, általában félhold alakú. Rajta egy vagy több nyílás található, melyen keresztül a menstruációs váladék zavartalanul távozhat. A szűzhártya átszakítása (a szüzesség elvesztése) többnyire az első szeretkezéskor történik, ami kisebb-nagyobb vérzéssel és fájdalommal járhat. Erős fájdalom inkább az éretlenül, lelki háttér nélkül létesített kapcsolat során lép fel. A vérzéstől nem kell megijedni, mert nem kóros, magától eláll.
Nemi mirigyek
Ezenkívül vannak még kisebb-nagyobb mirigyek is, melyek a hüvelybemenet környékére nyílnak és nyúlós váladékot termelnek. Ez az anyag nemi izgalomkor keletkezik, és a szerepe az, hogy könnyebbé tegye a hímvessző behatolását a hüvelybe. Meg kell említeni még a húgycső külső nyílását, mely a csikló és a hüvelybemenet között található, az utóbbihoz közelebb.
A külső nemi szervek alatt (mögött) található a végbélnyílás. Ez a közelség és a nem megfelelő tisztálkodás könnyen lehet hüvelygyulladás (folyás) okozója, ezért erről egy másik cikkben még szó lesz.
Női belső nemi szervek
Ezek a hüvely, a méh, a petevezetők és a petefészkek, melyek a szervezetünkön belül helyezkednek el, ezért szabad szemmel nem láthatók.
Hüvely
A hüvely a hüvelybemenet mögött kezdődő 7-10 cm hosszú, izmos falú cső. Közösüléskor ide hatol be a hímvessző, és a hüvely hátsó részébe ürül az ondó a közösülés végén. Elülső falához a húgyhólyag és az ebből kiinduló húgycső fekszik hozzá, a hátsó falához pedig a végbél, A hüvely hátsó végében található a méhnyak, amely már a méhnek a része.
Méh
A méh a kismedence közepén elhelyezkedő, kb. 7 cm hosszú, körte alakú, izmos szerv. Előtte a húgyhólyag, mögötte a végbél van. A húgyhólyag a szeméremcsont mögött van. Amikor a hólyag telt, és erős vizelési inger jelentkezik, akkor ez az érzés erről a tájékról származik, tehát nagyjából elképzelhető, hol helyezkedik el.
A méhet méhnyakra és méhtestre osztjuk. A méhnyak a hüvely hátsó részében található. Üregében egy nyákcsap található, mely véd a fertőzések méhbe jutásával szemben, és szerepe van a hímivarsejtek méhbe juttatásában is. Közösüléskor ez a nyákcsap előrenyomul, és a hüvely hátsó végébe ürült hímivarsejtek „belecsimpaszkodnak”. A nyákcsap idővel visszahúzódik, és a hímivarsejteket a méh üregébe juttatja. Ezzel a megtermékenyülés esélyét növeli, ugyanis a hüvely vegyhatása savas, ami nem kedvez a lúgos környezetet kedvelő hímivarsejteknek.
A méhtest a méhnek a méhnyak mögötti része. A méh üregét a méhnyálkahártya borítja, melyre jellemző annak ciklusos változása. A méhtest két felső pólusából indulnak el a petevezetők.
Petevezető
A petevezető egy kb. 10-13 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső. Szerepe, hogy a petefészekből kilökődött petesejtet a méh üregébe vezesse. A petesejt megtermékenyülése többnyire itt, a petevezetőben történik.
Petefészek
A petefészek egy kb. 2-3 cm nagy, mandulához hasonló, a petevezető végétől oldalra elhelyezkedő szerv. Akárcsak a petevezetőből, ebből is kettő van. A petefészekben történik – különböző hormonok hatására – a petesejt érése és kilökődése. Fontos tudni, hogy a hüvelyen, a méhen, a petevezetőn át a külvilág a hasüreggel kapcsolatban van. Ezért a nemi szerveken jelentkező gyulladásos folyamatokat komolyan kell venni, és orvoshoz kell velük fordulni. Ellenkező esetben azok a magasabban elhelyezkedő nemi szervek (méh, petevezető) felé terjedhetnek, és akár meddőséget is okozhatnak.
Férfi külső nemi szervek
Ezek a hímvessző és a herezacskó.
Hímvessző
A hímvessző (pénisz) petyhüdt állapotában kb. 3-8 cm hosszú, szivacsos és barlangos testekből álló, bőrrel borított, hengeres szerv. A hímvessző merevedésre (erekcióra) képes. Nemi izgalomkor vérrel telik meg, és mind hosszában, mind vastagságában megnő (feláll). Ekkor kb. 12—17 cm hosszú lesz, és ebben az állapotában képes a hüvelybe hatolni. Fontos tudni, hogy a hímvessző nagysága nem befolyásolja sem a közösülési, sem az örömszerzési képességet. Ez azt jelenti, hogy a hímvessző kis vagy nagy méretétől függetlenül képes a fiú örömet szerezni a lánynak, mert az elsősorban lelki tényezőktől és az odafigyeléstől függ, nem a méretektől. A hímvesszőt fel lehet osztani makkra és testre. A makk érzőideg ellátása igen gazdag, hasonlóan a női csiklóhoz. Ennek ritmikus ingerlésével váltható ki a kéjérzés. A makk végén nyílik a húgycső, mely a hímvessző barlangos testében húzódik végig. A makk és a test között található egy barázda. A testet borító bőr a makknál visszahajlik, és a makk alatti barázdánál rögzül. így egy bőrredő képződik, melyet fitymának nevezünk. Egyes, főleg keleti népcsoportoknál, de az USA-ban is elég gyakran ezt a bőrredőt lemetszik vallási vagy egészségügyi okból. Ezt cirkumcíziónak, magyarul körülmetélésnek nevezzük.
Herezacskó
A herezacskó a hímvessző alatt elhelyezkedő, zsákszerű kiboltosulása a bőrnek. A heregolyók találhatók meg benne. A herezacskó nemcsak tárolja a férfi heréit, hanem biztosítja számukra a hímivarsejtek képződéséhez szükséges kb. 5 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet, mely így kb. 32 °C. Ezért melegben a herezacskó kitágul, lóg (nagyobb felület – nagyobb hőleadás), hidegben pedig összehúzódik.
Férfi belső nemi szervek
Ezek a herék, a mellékherék, az ondóvezetékek, az ondóhólyagok és a prosztata.
Here és mellékhere
A here és a mellékhere egymással szorosan összefekszik, együtt alkotják a heregolyót. A két heregolyó a herezacskóban található. Ezekben folyik a hímivarsejtek (spermiumok) termelődése, érése, tárolása.
Ondóvezeték
Ez egy kb. 40-45 cm hosszú, izmos falú cső, mely a mellékheréből indul ki és a hasüregen keresztül a húgyhólyag felé tart. A húgyhólyag alsó részénél mindkét ondóvezeték egyesül a két ondóhólyagból kiinduló vezetékkel, melyek szintén a húgyhólyag alsó részénél helyezkednek el. Az így kialakult két vezeték belép a prosztata állományába, mely szorosan rögzül a húgyhólyag aljához. A prosztata közepén a két vezeték belenyílik a húgycsőbe, mely a felette lévő húgyhólyagból indul ki, és a prosztatán halad át. A húgycső a prosztatát elhagyva belép a hímvessző szivacsos testébe, és azon végighaladva a makk végén nyílik. A hímivarsejtek tehát a heréből, illetve a mellékheréből kiindulva az ondóvezetéken át haladnak. A prosztata előtt, illetve a prosztatában hozzáadódik az ondóhólyag, illetve a prosztata váladéka, és ez együtt a húgycsőbe kerülve, azon keresztül haladva kerül a külvilágba.
Ondóhólyag és prosztata
Az ondóhólyagok és a prosztata nemi mirigyek. Az általuk termelt váladék a hímivarsejtek mozgásához és életben maradásához szükséges. A hímivarsejtek, az ondóhólyagok és a prosztata váladéka együtt alkotják az ondót, melynek színe fehér, félig átlátszó, szaga édeskés. A három összetevő aránya 20-60-20%.
Magömlés
Az ondó kiürülését magömlésnek (ejakulációnak) nevezzük, melynek bekövetkezése kéjérzéssel jár. A herében megtermelt hímivarsejtek a mellékherébe kerülnek és itt raktározódnak. Kilövellés (ejakuláció) alkalmával az ondóvezetéken keresztül kerülnek a húgycsőbe, és innen a külvilágba. Mennyisége kb. 2-3 ml, amely az egymást követő magömlésekkor csökken. Az ondó 1 ml-ében kb. 60-100 millió hímivarsejt van. Többségük élénk mozgásra képes, és mindegyikük a petesejt megtermékenyítésén fáradozik.
A férfinál is vannak olyan mirigyek, melyek nemi izgalomkor jönnek működésbe. Az általuk termelt váladék szerepe az, hogy a húgycsövön át a makkra kerülve könnyebbé tegyék a hímvessző behatolását a hüvelybe.